Gyöngy Enikő zománc és ötvösművész munkái - Belépés a flash változatba



bemutatkozás | kiállítások | elismerések | rólam mondták | elérhetőségek
főoldal | rekeszzománc ékszerek | rekeszzománc képek | impresszum | hírek

Bemutatkozás


A Gyöngy család1963-ban születtem Debrecenben, 1983 óta foglalkozom tűzzománccal. 1985-től rendszeresen részt veszek a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, ill. a Bács-Kiskun Megyei Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely munkájában. Érdeklődésem kezdettől az ősi aranyműves zománctechnikákra, ezen belül is kiemelten a rekeszzománc művelésére irányul. Mestereim Cs. Uhrin Tibor, Makoldi Sándor, Kátai Mihály festőművészek, Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József magyarságkutató. 1987-től 1998-ig tagja voltam a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületnek, megalakulása óta tagja vagyok a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának, majd 1998-tól a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete iparművészeti tagozatának. 1993-ban kezdtem el tanítani a zománcművességet a Debreceni Művészeti és Kézműipari Szakiskolában (ma: Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola). 1997-ben létrehoztam a zománcművészet egykori rangjának helyreállítását célzó alkotóközösséget, a Gyöngy-Ház Zománcműhelyt, melynek munkájában tanítványaim és gyermekeim vesznek részt.




Hitvallás

Gyöngy EnikőMi lehet ma egy zománcművész példaképe - szakmai referenciája, zsinórmértéke - az alkotásban, saját életében? Számomra a Szent Korona. Nem pusztán úgy, mint zománcművészeti remekmű vagy áhitattal szemlélt történelmi relikvia, hanem mindenféle értelemben vett teljessége miatt.

Teljességét szellemi programjából, az abból adódó zománctechnikák - süllyesztett, teli zománc, áttetsző zománc - tartalomnak alárendelt alkalmazásában és a megvalósítás zománctörténeti szempontból is páratlan minőségében egyaránt tetten érhetjük. A Szent Koronát mindig igyekszem szem előtt tartani, hogy tanulságai belső értékeimmé váljanak, s a legegyszerűbb tárgyak alkotásától a bonyolult zománcművek megteremtéséig kísérjenek az alkotás során.




99 szó az alkotásról

A szavak, a dallamok, a képek, s mindaz, ami megvalósulásra, testet öltésre vár, itt van a levegőben, körülvesz bennünket. Gyakran egy-egy még nem látott, hallott művet is ismerünk, bennünk is ott van, csak valaki más fogalmazta meg; van úgy, hogy többen is újraalkotják ugyanazt, s ez mégsem szül egyformaságot.

Az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor az ember a városon kívül jár, körülöleli a puszta és a felhők olyan közel vannak, hogyha magasra nyújtja a karját, s kicsit ágaskodik, szinte el is érheti. És én sem tettem mást, mint lábujjhegyre álltam, a karomat kinyújtottam, s az ujjaimmal megérintettem néhány üzenet-felhőt…

 


© 2009 - Gyöngy Enikő - Minden jog fenntartva | Flash változat >